BAJNA Sándor-Metternich-Kastély A bajnai Sándor-Metternich-kastély mai formájában egy klasszicista épület képét mutatja, ám a kutatások során bizonyossá vált, hogy több építési periódusa volt. A mai épület helyén már a 15. század végén, a 16. század elején egy nemesi udvarház állt. Bajna és a falu közepén elterülő kastély több évszázadon keresztül adott otthont a Sándor családnak. Bővebben Rendezvény helyszín Komárom-Esztergom megyében, Bajna település legmagasabb pontján áll Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélyegyüttese, az Ördöglovas kastély, azaz a Sándor–Metternich-kastély... PAULINA Kávézó A kastély urasági nagykonyhája híres volt a bajnai kastélyban. Az egykori főúri konyha romjaiban fennmaradt berendezését a 19. század második felében alakították ki. Ajándékbolt A megújult Sándor-Metternich-kastélyban kialakított múzeumshop a bajnai kastély kiállításához, gyűjteményeihez kapcsolódó könyvek, kiadványok, fotók, képeslapok, hűtőmágnesek, valamint kerámia, porcelán és textil ajándéktárgyak széles választékát kínálja a kastélyba látogató vendégeknek.
A falak ekkor még fehérre voltak meszelve, a díszítőfestések és a kis kápolna már a következő generáció, Antal idejében készült el. Az ő fia, Vincze se maradt ki az építtetők sorából: ő alakította át a kastélyt klasszicista stílusúra 1800-as évek elején, valamint istállót és szárnyépületeket építtetett. Sándor Móric tette fel az i-re a pontot, méghozzá a kor neves építésze, Hild József segítségével. Ő négy oszlopos portikusszal emelte ki az épület főbejáratát, a vadászparkból pedig elegáns angolparkot varázsolt. A földszinti termek festését leegyszerűsítették, az emeleten viszont két káprázatos dísztermet álmodtak meg – szerencsére ezek ma is láthatóak. Sándor Móric lánya, Paulina és unokája, Klementina már nem alakítottak a kastélyon, az így érte meg a pusztulás korszakát, a második világháborút. A pusztulás évtizedei A kastély utolsó főúri lakója, Sándor Klementina Svájcba menekült 1944-ben, így rövid ideig a svájci nagykövetség védelmét élvezte az épület, még Carl Lutz is ellátogatott ide.
A domb alján pedig vadgesztenye-fasor maradványa (Aesculus hippocastanum) mutatja, merre volt a régi nyomvonal. Az egykori látogatók a dombra felérve innen látták meg a kastélyt. A fő-és a melléképület között hajtottak be a kocsik. Majd a kapualjon áthaladva a ma már kivadult és haldokló szomorú kőris (Fraxinus excelsior 'Pendula') mellett érkeztek meg a csodálatos díszudvarra. Ezt egyik oldalról az emeletes főépület, három oldalról földszintes, de hasonlóan szép épületszárnyak övezték. Eredetileg ez volt a hátsó homlokzat, az átépítéskor változott meg a helyzet. A timpanonban az egyesített Sándor-Metternich címer, alatta a felirat tudatja, hogy Sándor Móricz gróf újíttatta fel az épületet. A timpanon alatti főbejáraton jutunk be az előcsarnokba és a kapcsolódó földszinti terekbe, többek között a kápolnába. Innen vezet a szép arányú, de nehezen fényképezhető lépcsőház az emeletre. A kastélynak két nagyterme van. Az egyik a "Raffaello-terem", ami a teraszra néz. Nevét onnan kapta, hogy Raffaello festményeinek mintái alapján készítette a díszítést Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője.
Szállást keresel a közelben? Itt tudsz nézelődni >> A szerző további írásai a oldalon olvashatók. A képek forrása: NÖF Nkft, Fotó: Kovács Zoltán Sort by Recent Most Positive Most Helpful Látogatók véleményei
Az olasz művész munkáját a lenyűgöző Raffaello- és Etruszk-termekben csodálhatjuk meg. A romjaiból helyreállított, kívül-belül megújult, 2021 végén megnyílt kastély állandó kiállításán két egykori tulajdonosát ismerhetjük meg: magát az ördöglovast, azaz gróf Sándor Móricot, valamint a gróf lányát és örökösét, Sándor-Metternich Paulinát. A hercegné korának igazi divatdiktátora volt, aki élénk és szerteágazó társadalmi életet élt, és akinek alakjához rengeteg anekdota is fűződik. Az ördöglovas legendás alakja A legenda szerint Sándor Móric becenevét Angliában ragasztották rá, amikor az ifjú gróf fogadást kötött egy helyi kereskedővel, hogy ha megüli a lovát, ami még senkinek sem sikerült, 100 fontért övé lesz az állat. A gróf néhány perc alatt betörte a lovat, mire a kereskedő döbbenten felkiáltott: "Ez nem is ember, ez maga az ördög! " Móricot gyermekkorában vézna testalkata miatt apja mindentől óvta, lovagolnia is tilos volt. Azonban bátyja korai halála és édesapja elvesztése után nagyon fiatalon, 17 évesen megörökölte a család birtokait, köztük Bajnát is.
A híres istálló új tetőszerkezettel ugyan, de továbbra is az idő martaléka volt. A belső tér felújításra várt. Néhol megmaradt a régi stukkó, a padló azonban hiányzott. A kastély felújítása a Nemzeti Kastélyprogram keretében [ szerkesztés] Az épület végül a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként, a "A bajnai Sándor–Metternich-kastélyegyüttes és parkjának turisztikai célú fejlesztése" című projekt keretében 1, 5 milliárd forint európai uniós (GINOP 7. 1. 1-15-2015-00004), valamint 239 241 437 millió forint hazai forrásból újult meg. A bajnai Sándor–Metternich-kastélyegyüttes addigi állagmegóvó munkálatai után a fejlesztés alapkőletételére 2018. március 28-án 13 órakor került sor. A fejlesztés eredményeként megújult a kastélyépület és parkja, az épület látogathatóvá vált, és a turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően vonzó attrakcióval várja a látogatókat. A kastély a hazai műemlékállomány kiemelkedő értékű alkotása. A középkori alapokon álló barokk, majd klasszicista stílusban kiépített egykori főnemesi rezidencia helyreállítása kiemelkedő gondossággal és magas minőségű munkával történt.
Sándor gróf Hild József -et bízta meg az átalakítás terveinek elkészítésével. A kastély épülete egyemeletes, téglalap alaprajzú. Négyoszlopos portikusza az emeletre került, hogy a terep adottságai mellett jobban érvényesülhessen (tisztán látható legyen). A középrizalit feletti timpanonban egykor a Metternich-Sándor hercegi címer volt látható. Földszintjén az ebédlőterem, a biliárdterem, a dohányzó, a kártyaszoba, a télikert és a házikápolna kapott helyett, míg emeletén a grófi és a grófnői lakosztályokat alakították ki. Itt kapott helyet a kastély urának és úrnőjének nappali és hálószobái, és itt helyezték el a gróf fegyver- és képgyűjteményét, könyvtárát és vadásztrófeáit. A kastély belső termeinek díszítését és a berendezési tárgyakat a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquirico készítette. A belső terekben a fehér és az égszínkék szín volt a meghatározó. A halvány színekkel megfestett termek között -a falfestés és a bútorok stílusa alapján- volt "etruszk, "pompeji", és "scala raffaelesca" is, melynek falfestményeihez Raffaello képei adták a mintát.
Először tábori kórház lett és szükséglakás, majd a szocializmusban köztulajdonná vált, így méltatlanul a helyi termelőszövetkezet irodája, később gépállomása lett. A belső falakat szétverték, a gyönyörű falfestményeket elpusztították, a berendezési tárgyakat ellopták. A hetvenes években vendégházzá akarták alakítani, majd az egyesült államokbeli Bloomington egyetem kutatóközpontot tervezett bele, de visszaléptek. Mecénás hiányában a kastély évekig üresen állt megfosztva minden pompájától, a kert elburjánzott, a helyi gyerekek játszóterévé vált, kőkerítése omladozott, az épület hanyatlásnak indult. Egészen az ezredfordulóig emésztette az idő, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság saját forrásból, majd közel 800 millió forint ráfordítással először a tetőt újították fel, majd az eredetileg halvány sárga főhomlokzatot, a kőkerítés hiányzó darabjait pótolták, és a kastély kert fái, köztük a feketefenyők (Pinus nigra), idős japánakácok (Sophora japonica) és pár cser(tölgy) (Quercus cerris) fellélegezhettek, miután rendbe tették az elburjánzott aljnövényzetet.
Sitemap | Gere Pékség Szigethalom, 2024