Hizir és Iljász két halhatatlan szent, egyikük az égi, másikuk a földi utakat járja és évente csak egyszer, ezen a napon találkoznak. Az ő feladatuk az útmutatás, és az úton járók vezetése. A legenda másik változata szerint Hizir és Iljász egy legény és egy leány, akik nagyon szerelmesek egymásba de soha sem találkozhatnak. Amikor végül is ezen a napon mégis találkoznak és beteljesülhet a szerelmük, az életükkel fizetnek érte. Keresztény gyökerek A Julián-naptárban ez a nap Szent György napja. Az egyik cigány legenda szerint egyszer egy fogadalomból kifolyólag egy gyermek életét fel kellett volna áldozni. Szent György ezt amikor megtudta, adott egy bárányt a nyájából, hogy a gyermek helyett azt áldozzák fel. Ennek emlékére minden családnál bárányt vágnak ezen a napon, és a bárány vérével megjelölik a gyermekek homlokát, hogy soha se váljanak semmilyen erőszak áldozatává. Két ószövetségi motívum (Izsák története és a zsidó házak vérrel való megjelölése az egyiptomi csapás idején) is felismerhető ebben a cigány népi legendában és a kapcsolódó szokásban.
Olyankor egymáshoz átjárnak az emberek, Bahtalo Ederlezi -vel köszöntik egymást, esznek, isznak nótáznak. Az ünnep több napig tart, mindaddig amíg van a bárányból. Általában a harmadik napon kerül sor utolsóként a bárány fejének elfogyasztására. Az elfogyasztott bárány csontjait mágikus erejük miatt megőrzik és nagy becsben tartják. Az ünnep újabb formái Szerkesztés A két világháború között még a hagyományos formájában ünnepeltek a balkáni romák, de a modernizálódó élet új elemekkel gazdagította azt. Jellemző erre a fényképezkedés szokása: az ünnep meghatározott időszakában a családok az új ünneplő ruháikba öltöztek, és elmentek fényképezkedni. A XX. század második felétől egyre inkább szervezett rendezvények, majálisok, szabadtéri folkfesztiválok, roma bálok jelentik az ünnep központi eseményét. A romák nemzetközi migrációjával összefüggésben ez a balkáni ünnep mára világszerte ismert és népszerű lett, ma már lényegesen szélesebb körben is megünneplik. Az ünneppel összefonódik egy népszerű dal, mely először a Cigányok ideje című filmben tett szert nagy népszerűségre, 1987-ben.
Az Ederlezi az egyik legnagyobb jelentőségű hagyományos balkáni roma ünnep. Napja: május 6. A romani Ederlezi, Erdelezi, Hederlez, Herdelez a török "Hidrellez" szóból származik, mely a bektasi derviseknek volt egyik legnagyobb ünnepük. Az ortodoxok ezen a napon Szent Györgyöt ünnepelik, így ez a nap Đurđevdan, Gergovden néven is ismert. Az iszlám és keresztény tartalmak mellett, mint tavaszköszöntő-nyárváró ünnepben, több pogány szokáselem is megjelenik. A többnapos ünnepségsorozat központi gondolata az élet-halál-szerelem-újjászületés kérdésköre. A halottak tisztelete valamint az egészség megóvása és az élet továbbvitele több formában is visszatér a szertartásokban. Az Ederlezi jellegzetes eleme a bárány feláldozása és közös elfogyasztása. Az ünnepet – vallási hovatartozástól függetlenül – minden roma közösség megtartja a Balkánon, de az utóbbi évtizedekben terjedőben van a világ más részein is. Az ünnep gyökerei Szerkesztés Az Ederlezi ünnep több különböző hagyományt ötvöz magában. Iszlám gyökerek A bektasi dervisek ezen a napon Hizir és Iljász napját tartják, nevük összeolvadásából jött létre a török Hidrellez szó, melyet a cigány nyelv több változatban is átvett.
Sitemap | Gere Pékség Szigethalom, 2024