Az egyenes tetszőleges három pontja közül pontosan egy olyan pont van, amely a másik két pont között fekszik. A projektív geometriában él a dualitás tétele (egyes rendszerek szerint axiómája). Ez egy szimmetriaelv, hogy ha egy dimenziós térben állítunk valamit a dimenziós és az dimenziós alterek illeszkedési tulajdonságairól, akkor az állítás igazságtartalma megmarad, ha a dimenziós alterek helyett, az dimenziós altereket dimenziósakra cseréljük, az illeszkedési relációt pedig megtartjuk. Speciálisan, projektív síkokon az egyenesek és pontok duálisak. Így projektív síkokon képzelhető a pont végtelen hosszúnak, és az egyenes minden irányból végtelenül kicsinek. Három dimenziós projektív terekben a pontok és a síkok duálisak egymással, az egyenesek pedig egyenesekkel duálisak. Egyenes megadása az analitikus geometriában [ szerkesztés] Az analitikus geometriában a geometriai tér egy -dimenziós vektortér a valós számok felett. Az egyenes egydimenziós affin altér, azaz egy -1 dimenziós lineáris altér mellékosztálya.
Az egyenes a pont és a sík mellett a geometria egyik alapfogalma. Leírása (és nem definíciója) szerint mindkét irányban végtelen, végtelenül keskeny vonal. Két pont közötti legrövidebb út szakasz. A modern axiomatikus elméletekben az egyenes belső tulajdonságok nélküli objektum; csak a más egyenesekkel, pontokkal és síkokkal való kapcsolata érdekes. Az analitikus geometriában az egyenes ponthalmaz. Pontosabban, az affin geometriában az egyenes egydimenziós altér. Az egyenes definiálhatóságáról [ szerkesztés] Euklidész Kr. e. 300 körül megjelent művében, az Elemekben először a vonalat definiálta: " A vonal szélesség nélküli hosszúság " és csak ezután következik az egyenes: " Egyenes vonal az, amelyik a rajta levő pontokhoz viszonyítva egyenlően fekszik. " [1] Ez a megfogalmazás Eukleidész azon törekvéséből fakad, hogy mindent, amivel foglalkozik, pontosan meghatározzon, minden logikai rést lefedjen. Manapság az egyenest az elemi geometria axiomatikus tárgyalásában (például a Hilbert-féle axiómarendszerben) alapfogalomnak tekintjük, azaz nem vezetjük vissza további definícióval más fogalmakra.
Figyelt kérdés van 2 egyenesem-metszik egymást.. mindkettőnek megvan a ké számolom ki a metszéspontjukat? mi a képlet? 1/14 bongolo válasza: Az egyenes egyenletében az egyenlőség teljesül azokra az (x;y) pontokra, amik rajta vannak az egyenesen. Ha van 2 egyenesed, akkor a metszéspont az az (x;y) pont lesz, aminél mindkét egyenlet egyenlősége fennáll. Vagyis az egyenesek egyenletét le kell írni egymás alá, mint egyenletrendszert, és megoldani. Két ismeretlened van (x és y) és 2 egyenleted. Ha a két egyenes tényleg metszi egymást, akkor lesz az egyenletrendszernek megoldása. 2012. ápr. 18. 17:46 Hasznos számodra ez a válasz? 2/14 A kérdező kommentje: csak az a gond hogy nem tudom megoldani annak a 2 egyenes egyenletének az egyenletrendezését! :/ 3/14 bongolo válasza: Hát akkor írd ide, segítek. 20:13 Hasznos számodra ez a válasz? 4/14 A kérdező kommentje: Feladat:matek könyvből írom ki--> Adott 2 egyenes g:5x+4y-14=0 h:2x-3y-3=0 ezeknek az egyeneseknek a metszéspontját kell kiszámolni!
Ha ez teljesül, akkor a paraméterek behelyettesítésével megkapjuk a szakaszok metszéspontjának koordinátáit. Legyenek például a szakaszok és. Ekkor az egyenletrendszer így, és a szakaszok metszik egymást. A metszéspont koordinátái. Két ponttal adott egyenesek metszéspontja is számítható ugyanígy, ám ekkor nem kell vizsgálni, hogy. Egyenesek szöge a síkban [ szerkesztés] Ha egy egyenes egyenlete formában adott, akkor irányszögére, -ra teljesül, hogy:, ami következik a tangens definíciójából. Alkalmazva a tangens inverz függvényét, az árkusz tangenst: Ha ezek az egyenletek nincsenek definiálva, akkor, az egyenes függőleges. A tangensfüggvénynek pólusa van a és az helyen. [6] Legyenek és a egyenesek a síkban, és legyenek adva az és egyenletekkel adva úgy, hogy és helyvektorok, és és lineárisan független irányvektorok! Ekkor a két egyenes által bezárt szögre teljesül, hogy: Az egyenesek merőlegesek, más szóval, ortogonálisak akkor, ha derékszöget zárnak be, azaz. Ez pontosan akkor teljesül, ha az irányvektorok skaláris szorzata nulla, azaz.
Sitemap | Gere Pékség Szigethalom, 2024