Emellett számítógépes rajzokkal, papírmodellekkel mutatják be a templom jelenlegi állapotát és alakulását, mivel Makovecz Imre ezt a vázlattervet nem fejezte be, itt hagyta ránk - mondta el Csernyus Lőrinc, hozzátéve: az V. emeleten három kisebb makettet - a paksi katolikus templomot, a visegrádi Erdei Művelődési Házat és a sevillai világkiállítás magyar nemzeti pavilonjának kicsinyített mását - is láthatja a közönség. Makovecz Imre megépült és tervezett épületeinek fotóit a tárlat 60 tablón ismerteti, az üvegtárlókban az építész skiccrajzait, fényképeket és személyes munkaeszközöket állítottak ki, a falmatricákon pedig Makovecz saját kézzel írt idézetei olvashatók. Az érdeklődők emellett három filmet tekinthetnek meg: Osskó Judit építész-szerkesztő 25 perces összeállítását, Dárday István 3 perces animációját a krisztinavárosi templomról és a Szerelmes földrajz című sorozat vele készült epizódját. A kiállításra háromnyelvű - magyar, angol, német - katalógust ad ki az MMA. A kiadványban olvashatók Makovecz Imre elvei az organikus építészetről, csoportosítva megtalálhatók templomai, közösségi épületei és a Bartók Béla színpadi műveihez tervezett díszletei is.
Néhány kollégájával az elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezett, fiatal építészek lelkes csoportjával a sorozatos "betartások", adminisztratív gátak ellenére sikerült olcsó helyi anyagokból szinte pénz nélkül újjáépíteniük számos közösségi épületet. Sárospatakon emberléptékű, a panelnél jóval olcsóbb lakóházakat kezdtek építeni, az általa tervezett művelődési házat az átadás évében, 1983-ban a Kairói Nemzetközi Építésztalálkozón a világ tíz legszebb épülete közé sorolták. Állását mégis el kellett hagynia, a tervezési díjat sem kapta meg, ezután önkéntes száműzetésbe vonult. 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze volt, majd 1981-ben a Makona Tervező Kisszövetkezet (1991-től Makona Kft. ) vezetője lett, a céget 2010 elején kényszerült bezárni. "1962-ben ezzel az építészettel még egyedül voltam, mint az ujjam… egy eldugott kis tervezőirodába mentem, ahol nem voltam Aczél és Bodor elvtársak szeme előtt. Akkor óriási öröm volt a számomra, hogy megépültek ezek a kis épületek, amelyekben föl lehet fedezni a cáki pincesortól Rudolf Steineren át, a Goetheaneumon keresztül ilyen áttűnésben sok mindent…" (Makovecz Imre: A szerves építészetről) Első figyelemre méltó, egyéni stílusú munkája a paksi templom: a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetű, ívelt kapubejáratú épület országos hírnevet hozott számára.
Szentpéteri Márton eszmetörténész, designkritikus pedig így írt róla 2002-ben a Magyar Narancsban: "Szinte megszámlálhatatlan mennyiségben épültek meg tervei; az állam Kossuth-díjjal jutalmazta; a nemzetközi szakma számon tartja - két idegen nyelvű monográfia is jelent meg róla, Edwin Heathcote és Anthony Tischhauser tollából; (... ) híveinek és tanítványainak se szeri, se száma; sőt mi több, nyugodtan kijelenthetjük: a Makovecz-stíl legalább annyira rányomta bélyegét a hazai építészetre, mint Hausmanné anno Párizsra! " A vállalati rendszerben nem találta a helyét Makovecz pályája kezdetén kénytelen volt megismerni az előző rendszer merev vállalati struktúráját. A hatvanas években, amikor az egyetem után munkába állt, állami tervezőirodai rendszer működött Magyarországon, ami azt jelentette, hogy egy vállalatnak egy adott profilban kellett tevékenykednie. Az egyetem után dolgozott a Városépítési Tervezési Intézet műemléki irodáján, majd a Szövtervben, "de ezekben a vállalati rendszerekben nem találta a helyét" - jellemezte a korszakot az [origo]-nak Masznyik Csaba építész.
És persze a szokott módon eltűrte, hogy tanítványai e valóban jó irányba mutató munkáit is neki tulajdonítsa a személyi kultuszát fenntartó PR-iparág. Az "organikus" (álorganikus) iskola és Guruja legfőbb mulasztása és bűne a modernizmus-posztmodernizmus kapcsán az, hogy elpazarolták a lehetőséget, amely valójában a gengszterváltás ELŐTTI évtizedre már javában kínálkozott: hogy a közvélemény és meghatározó értelmiségi rétegek totálisan megcsömörlöttek a mindent agyonbetonozó-elsivárító, a régi építészeti örökséget szőnyegbombázó modernizmustól és rengeteg alulról jövő kezdeményezés volt az emberibb építészethez való visszatérésre, a 89 előtti évtizedben is. A 89-es fordulat a házgyárak leállásával és a korábbi rezsim ideológiájának teljes tekintélyvesztésével még fokozta a tradíció újjáélesztésének lehetőségét. Ennek programját, vagy ami akkor annak tűnt, verbálisan legismertebben (mert már működött a PR-gépezete) épp Makovecz és köre képviselte akkoriban. Sajnos teljesen hamisan, mint később kiderült, mert őt a pokoli okkult jelképek karikatúraszerű elhelyezése érdekelte már akkor.
Halálának tizedik évfordulóján, hétfőn a fővárosi Vígadó téren munkásságát bemutató oszlop-installációt avattak. A Makovecz-ösztöndíj hazai és külhoni magyar hallgatóknak nyújt támogatást, elősegítve a kétoldalú mobilitást.
Turi Attila minden családi házát belesimogatta a tájba: egyik alaprajzát a telken álló ősfák, a másikét feltáruló panoráma határozza meg. A fény útja szinte mindegyik tervéről leolvasható, mintha az izgalmas ablakelhelyezéseket és formákat nem is ő tervezte volna, hanem a Nap járása. Előfordul, hogy az épített környezet értékeire rímelnek családi házai, de csak finom jelzésekkel: Csillaghegyen a svájci villáira, Magyarpolányban a dunántúli falvak portáira, Budakalászon a tornácos hosszúházakra. Sőt! Előfordul, hogy a huszadik század építészeti emlékei köszönnek vissza nála: Rómaifürdőn a hatvanas évek modern csónakházainak formáit idézi meg Turi Gergővel tervezett családi háza – természetesen a rá jellemző, letagadhatatlan stílusjegyekkel. Ezek azonban nem a környezetükben megjelenő épületek, vagy letűnt korok építészetének utánzásai. Nem díszletek. A funkcionalista és az organikus építészet ugyanis nem két kibékíthetetlen irányzat, épp ellenkezőleg. A jó ház nemcsak a természeti formákkal vagy a tájjal van szerves kapcsolatban, hanem a funkcióval is.
Sitemap | Gere Pékség Szigethalom, 2024