A két világháború közötti időszakban mégis a legnépszerűbbek a historizáló stílusok voltak, a neoromán és neobarokk, kisebb mértékben pedig a neogótikus és a neoreneszánsz. Ezek közül mennyiségben a neobarokk emelkedik ki. Sokan a neobarokkot a Horthy-korszak szüleményének tartják, és az időszak konzervatív gondolkodásával magyarázzák kialakulását, de a neobarokk kérdése ennél összetettebb. Való igaz, hogy az ország konzervatív vezetősége kifejezetten támogatta ezt a stílust, és sok állami beruházás neobarokk stílusban valósult meg. Államilag támogatott stílus volt, ezen nincs mit vitatni, de népszerűségét más okok is magyarázzák. Az egyik ilyen ok az Osztrák–Magyar Monarchia iránt érzett általános nosztalgia, mely a trianoni békeszerződés után átitatta a társadalmat. Ennek a nosztalgiának a legkézenfekvőbb kifejezése a neobarokk stílus használata volt, hiszen a barokk Magyarországra osztrák közvetítéssel került, továbbá gyakran magával a Habsburg-családdal azonosították. 1 Nem mellesleg a barokk volt az ország XVIII.
[SZJ] A két hierarchia szövetséges, az állam tehát szívesen szerepelteti az új István-kultuszban az egyházat. Ezzel egyben az új ünnepségeket is a Horthy-korihoz közelíti. A Horthy-kor politikai kultúráját Szekfű egykor neobarokknak nevezte. Az augusztus 20-i ünnepség megrendezésében ez a neobarokk született újjá. (Az István-napi ünnepségek már a két háború között is neobarokk stílusúak voltak, s ebből még a Rákosi-rendszer is átvett elemeket. ) Elsősorban és mindenekelőtt a tűzijáték a barokk ünnepi fényűzés találmánya. A barokk ellenreformáció kultuszvilágába tartozik a körmenet is. A Horthy-korban az István-kultusz vallási részének központi ceremóniája a Szent Jobb körmeneti felvonultatása volt – nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. (A körmenet nemzeti rítus is volt, nem csupán vallási: a református kormányzó ott vonult a katolikus körmenetben. ) Az ereklye országos körútja külön ünnepség; a Szent Jobbot erre a célra alkotott állami instrumentum, az Aranyvonat hordozta körül az országban.
Innen ered az általa kifejlesztett stílus művészettörténeti meghatározása. Ez a barokk-rokokó kastélyépítészet sajátos, a Pest megyei középnemességhez kötődő ágát képviseli. A Grassalkovich-stílus főbb jellemzői a szimmetrikus, U alaprajzú, kétszintes (egyemeletes) épület, merőleges oldalszárnyakkal. A főhomlokzat három kiugró rizalitja közül a középső a reprezentatív bejárat, a kapuzat feletti oszlopos erkéllyel és a királyi felségjelvényre, a koronára utaló kupolával. Az épületen belül, az erkély mögött pedig – a termek közül építészeti megoldásaiban is kiemelkedő – díszterem van. A magyar barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi Száraz – Rudnyánszky-kastély középső része a jellegzetes oszlopos erkéllyel. A kastély – és a benne kialakított múzeum – jelenleg felújítási munkálatok miatt zárva tart (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A nagytétényi kastély erkélye (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Az oldalszárny oromzata (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A stílus jellegzetes épülete – Mayerhoffer saját munkája közül – a nagytétényi Száraz–Rudnyánszkykastély, amely 1743–1751 között épült.
Barokk k�lt�szet II. KOH�RY ISTV�N (Z�ld 712-729 vagy S�t�tk�k 710-727), PETR�CZY KATA SZID�NIA (Z�ld 468-475 vagy S�t�tk�k 466-473, A XVII. sz�zad k�lt�i, kiad. KOMLOVSZKI Tibor, Bp., Unikornis, 1995. 302-311), K�SZEGHY P�L (Z�ld 553-581 vagy S�t�tk�k 551-579), tov�bb� R�day P�l (Z�ld 476-477, 479-481 vagy S�t�tk�k 474-475, 477-479) vagy n�vtelen k�lt�k (Z�ld 371-380 vagy S�t�tk�k 369-378) vagy "�szi harmat ut�n... " (Z�ld 500-524 vagy S�t�tk�k 498-522) K�telez�: KOH�RY, PETR�CZY, K�SZEGHY, valamint egy v�lasztott k�lt�, ill. verscsoport 11. Eml�k�r�s a 17. sz�zadban. KEM�NY J�NOS (Narancs �s S�t�tz�ld 529-540), T�TFALUSI KIS MIKL�S (Z�ld 448-467 vagy S�t�tk�k 446-465), tov�bb� Veresmarti Mih�ly (Narancs �s S�t�tz�ld 462-464) vagy Kornis G�sp�r (Z�ld 364-366 vagy S�t�tk�k 362-364) vagy Esterh�zy P�l (Z�ld 221-227, 247-249 vagy S�t�tk�k 220-226, 246-248) K�telez�: KEM�NY, T�TFALUSI KIS, valamint egy v�lasztott szerz� 12. BETHLEN MIKL�S (Z�ld 387-439 vagy S�t�tk�k 385-437) 13. II. R�K�CZI FERENC (Z�ld 525-535, 537-551 vagy S�t�tk�k 523-533, 535-549), tov�bb� Apor P�ter (Z�ld 622-634 vagy S�t�tk�k 620-632) vagy Cserei Mih�ly (Z�ld 610-621 vagy S�t�tk�k 609-619) K�telez�: R�K�CZI, valamint egy v�lasztott szerz� 14.
Sajnos Mayerhoffer másik különlegesen szép, fővárosi alkotását, a mai Dreher-palota helyén (V. Kossuth Lajos utca 4. ) egykor álló belvárosi Grassalkovich-palotát 1887-ben lebontották. A lebontott pesti Grassalkovich-palota a Hatvani utcában 1885-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Templomépítészet Mayerhoffer András életművében A római katolikus templomépítészet terén Mayerhoffer András munkáinak köszönhetően honosodott meg és terjedt el hazánkban a kéttornyú templom (addig az egytoronyú templom volt a gyakorlat). Szemléletes példa erre egyik fő műve, az 1742-re elkészült Egyetemi Kisboldogasszony-templom (régen pálos templom). Miként Mojzer Miklós művészettörténész rámutatott, a kéttornyos megoldás "nálunk […] a városiasságnak elsőrendű kifejezője". Az Egyetemi Kisboldogasszony-templom a Papnövelde utcában, tornyai 56 méter magasak (Forrás: Az Egyetemi Kisboldogasszony-templom hivatalos honlapja) Az újítás bevezetése mellett Mayerhoffer azonban számos egytornyú templomot is tervezett, a régi formai keretek között is megtalálva az egyéni hangot.
A levél műfaj igen kedvelt volt a korszak francia irodalmában – nincsenek merev szabályai, korlátozás nélkül szólhat mindenről. Mikes Kelemen nyelvére az ízes, székelyes fordulatokban gazdag erdélyi társalgási nyelv jellemző.
Ekkoriban az egyik családtagnak a házban felállított ravatalánál kigyulladó gyertyák hatalmas tüzet okoztak, amit sikerült elotani, de a terem akkori berendezése megsemmisült. Később az épületet Krist-háznak nevezték. A földszinten 1831-ben nyílt meg a Buda Városához címzett fogadó, amely hamarosan Pest legkedveltebb vendéglője lett. A mai elnevezését – Százéves Étterem – 1931-ben kapta: akkori tulajdonosa, özvegy Krist Ferencné márványtáblát is állíttatott a centenáriumra. A mai Piarista utcában álló épületben 1831 óta működik fogadó, illetve vendéglő, étterem (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Néhány évvel később azonban már a lebontás fenyegette az épületet: a barokk ékszerdoboz a terjeszkedő bérházsor útjában állt. A palota akkori tulajdonosa, Wydler Tivadar azonban az épület megmentés érdekében Gerevich Tibornak, a Műemlékek Országos Bizottsága elnökének a támogatását is megszerezte. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az épület elbontása és új helyen való felállítása mellett foglalt állást: előbb a Mátyás-templom melletti, akkor játszótérként funkcionáló közterületet, majd a Halászbástya alatti Hunyadi János úton egy telket ajánlott fel.
Természetesen ennek az új, hivatalosan is hirdetett nacionalizmusnak a megtervezésekor le kellett mondani arról a nemzeti problémáról, amely a népet leginkább foglalkoztatta: a nemzeti függetlenség kérdéséről. A rendszer ugyanis erre volt a legérzékenyebb. Ehelyett az új – hivatalossá is teendő – nemzeti tudatot a határon túli magyarság problémája és a magyarság megmaradása köré kellett felépíteni. Az '56 után ugyancsak újjáéledő urbánus álláspont viszont úgy látta, hogy ha csatlakozik a hivatalos antinacionalizmushoz, a nemzeties hangvétel teljes elutasításához – ami egyébként is beleillett valahai polgári radikális és szociáldemokrata hagyományaiba –, áthallásos szövegekben elmondhat valami keveset a levert forradalom demokratikus eszméiből. Erre a népi tábor nem látott lehetőséget. Ők azt látták, hogy a rezsim cenzúrája annyira les a demokratikus gondolat megnyilvánulásaira, hogy még áthallásos történeti színdarabokban sem engedi szóhoz jutni (pl. Illyés Kegyenc e és Különc e). Ezért is összpontosítottak a nemzeti érzésre mint közösségszervező eszmére.
A kastélyban összesen 101 szoba található, hozzá pedig egy 42 hektáros kert is tartozik. Legismertebb helységei közé tartozik a könyvtár, a díszterem, Tükör-terem. A gödöllői Grassalkovich-kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyát Grassalkovich I. Antal kezdte építtetni 1735 után Mayerhoffer András tervei alapján. Építése három generáción át folytatódott, ez idő alatt a lakószobákon kívül narancsház, kápolna, virágház, fürdő, franciakert is épült. Mindenképp kiemelendő színházterme, amely jelenleg az ország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Szemet gyönyörködtető a kettős kupolája, amelyen a budai királyi palotát csiszoló építészek egyike is dolgozott. Az épület később Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékává vált, a Monarchia összeomlása után pedig Horthy Miklós pihenőhelye lett. 1945 után azonban rossz kezekbe került, a szovjet katonák raktárként, istállóként és laktanyaként is használták. Az elmúlt 30 évben indult meg lassú felújítása, ma pedig kastélymúzeumként működik.
A kastély bábszínházzal, operaházzal, muzsikaházzal, díszteremmel és kápolnával egyaránt rendelkezik. Kiemelt turisztikai látványosság lévén a magyar állam különösen nagy figyelmet fordít rá. Ennek része egy több milliárd forintból megvalósult nagyszabú felújítás is, amelynek munkái idén fejeződtek be. Érdekesség, hogy a kastélyban mindig tart fenn a magyar állam egy lakosztályt az Esterházy-családnak. A ráckevei Savoyai-kastély Eredetileg Savoyai-Jenő számára készült az osztrák barokk nagymestere, Lukas von Hildebrandt tervei alapján. 1701-1702 körül kezdték el építeni, de lakhatóvá csak az 1710-es évekre vált. Savoyai 1736-os halála után a kastély a koronára szállt, utána pedig hamar elvesztette jelentőségét. Raktárként és magtárként egyaránt használták, az 1960-as években pedig már olyan rossz állapotban volt, hogy közel volt az összedőléshez. Szerencsére ez nem következett be, az 1970-es években felújították. Azonban az eredeti tervek nem voltak meg, így csak a fennmaradt elemek, más korai kastélyok építészete és különböző képi ábrázolások szolgáltak a felújítás alapjául.
Sitemap | Gere Pékség Szigethalom, 2024