Hieronymus "apokripha" �s "fabulae" (= mes�k) n�vvel illette az apokrif iratokat. A Vulgat�ba, az �sz�vets�g latin ford�t�s�ba csak Jeromos hal�la ut�n, szinte sz� szerint csak a holttest�n �t lehetett belevenni �ket. 1546-ban a R�mai Katolikus Egyh�z tridenti zsinata (m�s n�ven trent�i vagy trienti zsinat 1545-63) dogmatiz�lta az apokrifok kanonikuss�g�t, �gy azok az �ltaluk kiadott bibli�kban megtal�lhat�ak. Az �sz�vets�gi apokrif iratok a k�vetkez�k (*-gal jel�lve azok, melyeket a tridenti zsinat sem kanoniz�lt): Tan�t� jelleg�: - B�lcsess�g K�nyve (Salamon b�lcsess�ge) - J�zus, Sir�k fia k�nyve (Ecclesiasticus) Vall�sos romantikus: - T�bi�s - Judit T�rt�nelmi: - III. Ezsdr�s* - I. Makkabeus k�nyve - II. Makkabeus k�nyve Pr�f�tikus: - B�ruk 1-5. fejezet - B�ruk 6. fejezet (Jeremi�s levele) - IV. Ezsdr�s* (II. Ezsdr�s) Legend�s jelleg�: - Eszter 10:4 - 16:24 - D�niel 3:24-90 (Az�ri�s im�ja, a h�rom ifj� �neke) - D�niel 13. fejezet (Zsuzsanna �s a v�nek) - D�niel 14. fejezet (B�l �s a s�rk�ny) - Manass� im�ja* Ellen�rvek az �sz�vets�gi apokrif iratok kanonikuss�g�ra: 1.
Az �jsz�vets�g sokszor id�zi az �sz�vets�get a Septuagint�b�l, de egyetlen apokrif iratot sem id�z! Az �kori egyh�zaty�k k�z�tt csak egy jelent�s szem�ly volt, aki n�melyik iratot elfogadta k�z�l�k: Augustinus. Az els� n�gy �vsz�zadban egyetlen egyetemes zsinat sem ismerte el az apokrifokat ihletettnek. Az �jsz�vets�g apokrif iratai Ezek egyik�t vagy m�sik�t egyes helyi k�nonok �tmenetileg elfogadt�k, t�bbet k�z�l�k n�h�ny egyh�zatya is t�mogatott, n�mely r�gi �jsz�vets�gi k�zirat gy�jtem�ny�ben is megtal�lhat�k. Az egyetemes egyh�z azonban sohasem fogadta el �ket. A folyamatos vizsg�lat �s rost�l�s sor�n pedig v�g�l is egyetemesen elvetett�k a k�nonba val� felv�tel�ket. A k�z�pkori egyh�zban m�g nagyon kedveltek egyeseket ezek k�z�l, k�l�n�sk�ppen a Hermas p�sztor�nak nevezett iratot. Azonban semmilyen egyh�zi f�rum nem kanoniz�lta �ket, m�g a tridenti zsinat sem. A legfontosabbakat felsoroljuk: Az �l-Barnab�s levele (I. vagy II. sz�zadb�l) Az �n. II. Kelemen lev�l (II. sz�zad els� fele) Hermas p�sztora (II.
Sitemap | Gere Pékség Szigethalom, 2024